hetilap

Hetek hetilap vásárlás

2011. 02. 18. (XV/7) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Vízválasztó előtt Egyiptom

Hoszni Mubarak távozott a hatalomból, de az elnök lemondását követő első megkönnyebbülésnek hamar vége lett. Lapzártakor a tüntetéseket szervező radikális ifjúsági szervezet megüzente: ha nem teljesítik a követeléseiket, újra az utcára vonulnak. A legerősebb ellenzéki szervezet, a Muzulmán Testvériség pedig bejelentette, hogy pártot alapít. Közben tüntetések kezdődtek Iránban, Líbiában, Bahreinben és Algériában is.

Új menekültáradat: Európa retteg

100 millió euró azonnali segélyt kért az olasz belügyminiszter Brüsz­szeltől a tunéziai menekültek elhelyezésére. Az elmúlt egy hét alatt több mint 30 ezer illegális bevándorló érkezett Észak-Afrikából az Olaszországhoz tartozó Lampedusa szigetére. Az új kihívás tovább erősíti a multikulturalizmus elutasítását a kontinensen, amiről a közelmúltban Angela Merkel, David Cameron és Nicolas Sarkozy is beszélt.

Orbán, Obama és a demokrácia jövője

Húsz-harminc éve egyszerűnek látszott a kérdés, hogy a világnak melyik része szabad és demokratikus. Ma azonban sokkal színesebb a kép: demokráciáról beszélnek olyan országokkal kapcsolatban is, ahol az emberek soha nem élték ezt át. Nem túlzás ez?– Nem akadálya a demokratizálódásnak az, ha egy országban nincsenek hagyományai a demokráciának. Valahogy el kell kezdeni, hiszen például VIII. Henrik Angliája nem volt demokratikus ország, mégis demokratizálódott, csakúgy, mint Franciaország. A probléma inkább ott van, hogy a Bastille ostroma szerves fejlődés eredménye volt. A francia, az angol, a német, sőt a magyar társadalomnak is volt ideje arra, hogy kiizzadja magából a demokráciát, és kialakítsa annak formáit. Ez az út sokáig tartott, és voltak közben visszaesések, reakciós kísérletek. Diktatúrák jöttek közbe, miközben a társadalmi változások azért mindig követték és segítették is a gazdasági fejlődést.A másik különbség, hogy az angol és a francia átalakulások idején nagyon csekély volt a külső hatás. Nem volt globalizáció, és egyetlen más országban zajló demokratikus forradalom sem gyakorolt nyomást a hatalmi elitre, miközben a népnek sem volt az a kívánsága, hogy gyorsan demokráciát szeretne.A globalizáció miatt azonban ma mindenki értesül mindenről. Olyan magasak az elvárások, hogy azok teljesítése sok ország számára nem reális, sem a sebességét, sem a változás mélységét illetően. Minden országban van egy olyan elitréteg, amelyik úgy gondolja – elvileg nagyon helyesen –, hogy az én országomban miért ne lehetne olyan demokrácia, mint Németországban. A demokratikus országok ráadásul többnyire sokkal jobban élnek, mint a nem demokratikusak. Ez arra ösztönöz, hogy az olyan zárt társadalmakban, mint az arab országok, egyetlen ugrásszerű lépéssel akarnak belépni egy sokkal magasabb fejlődési szakaszba, ami nem lehetséges.Nyugaton sokan a többpárti, szabad választások kiírásában vagy a modern kommunikációs eszközökhöz való hozzáférésben látják a demokrácia alapfeltételét. Ezeket azonban nem demokratikus erők is fel tudják használni, lásd a Hamasz győzelmét a palesztin választásokon.– Önmagában a szabad média vagy a szabad választások nem teremtenek demokráciát. Mondhatjuk azt, hogy a jogállamiság a feltétel. De mi a helyzet, ha az a jog, amit betartanak, a saria? Akkor Szaúd-Arábia a legdemokratikusabb ország, mert ott maximálisan betartatják az iszlám jogrendszert. Ezzel együtt a jogállamiság hozzátartozik a demokráciához, mint ahogy az is, hogy az emberek gondolkodásának is illeszkednie kell a demokratikus formákhoz. Nagyon nehéz tehát eldönteni azt, hogy mi a demokrácia. Manapság mindenki demokratikusnak tartja magát: ha az ENSZ-ben azt mondaná a főtitkár, hogy álljon fel mindenki, aki demokratikus országot képvisel, mind a 198 ország felállna, Kubát is beleértve, meg Iránt. Putyin is azt mondja, hogy az övék az szuverén demokrácia. Tudjuk, hogy nem az, de mégis azt gondolják. Vannak ugyanakkor olyan demokráciák, amik mások, mint a miénk, de mégis demokráciák, mint például az indiai és a brazil demokrácia. Mindez azt mutatja, hogy a demokrácia nagyon vonzó kategória, másrészt pedig azt, hogy nagyon sokféle demokrácia van. Mi a helyzet a forrongó arab világgal, ahol a nyugati demokráciát általában az idegen befolyás eszközének tekintik? – Ha Egyiptomban – remélhetőleg – demokrácia lesz, nem pedig iszlám köztársaság, akkor is biztosan más lesz, mint a miénk. Magyarországon demokrácia van, és működik egy fasiszta párt. Vajon ez veszélyezteti a demokráciát? Igen, de ettől még demokrácia van. Egyiptomban lesz egy iszlamista párt, amely valószínűleg még több szavazatot fog elérni, mint a magyarországi fasiszták. Ez veszélyezteti az egyiptomi demokráciát? Igen. Hozzátartozik a demokráciához? Hozzátartozik. Egy sor olyan kérdés fog felmerülni, amiről most még fogalmunk sincs, hogy mi rájuk a válasz. Ezért is nagyon veszélyes dolog ebbe kívülről beavatkozni, mert lehet, hogy nagyon rosszat teszünk.Ha Egyiptomban arra nevelték az embereket, hogy utálják a demokráciát, ez még nem feltétlenül azt eredményezte, hogy így is érezzenek. Magyarországon minket sem arra neveltek, hogy szeressük a demokráciát, és mégis szerettük. A világ most olyan helyzetben van, hogy nem rendelkezünk előzetes mintákkal a rendellenes helyzetek kezelésére, de ez nem olyan nagy baj. A legfontosabb most az, hogy a megoldási eszközök nagyon széles tárháza álljon rendelkezésre. Amikor egy probléma felmerül, akkor világosan tudnunk kell, hogy a szerszámos ládából melyik szerszámot vesszük elő, és azt hogyan alkalmazzuk, mert minden egyes esetben másként kell. Ez érinti a nemzetközi szervezeteket is. A jövőben nem lesz olyan NATO, amelyik minden „Afganisztánnal” a siker reményében tud megbirkózni. Nézze csak meg Egyiptomot: egy hét alatt az amerikai politika – meg persze az európai is – nagyon sokat módosult. Lehet erre azt mondani, hogy lám, az amerikaiaknak nincsen stratégiájuk, de a helyzet olyan gyorsan változott, hogy nagyon helyesen tette az amerikai vezetés, amikor nem avatkozott be ennyi idő alatt.Hallottam olyan véleményt, hogy Barack Obama ma Amerika Gorbacsovja, aki leépíti a szuperhatalom befolyását, kivonja a katonákat, és megosztja a korábban kulcsfontosságúnak tekintett érdekszférák feletti ellenőrzést. Egyetért ezzel?– Nem. Szerintem Obamának esze ágában sincs visszavonulni, hiszen ha ezt tenné, biztos, hogy menesztenék a Fehér Házból. Más kérdés, hogy bizonyos kérdésekben Amerika visszaszorul, de ez nem azért van, mert vissza akar vonulni – mint ahogy Gorbacsov sem akart visszavonulni, csak rákényszerült. Ha Amerika szerepének a viszonylagos csökkenését a Szovjetunió összeomlásához hasonlítjuk, az jut eszembe, amikor a közelmúltban Soros Györggyel beszélgettem. Panaszkodott, hogy az előző héten vesztett 200 millió dollárt a tőzsdén. Mondtam neki, hogy én nagyon szeretnék egyszer 200 millió dollárt veszíteni a tőzsdén… A hasonlatnál maradva, Amerika most vesztett 200 milliót, de még maradt neki 15 milliárd, ezért ez a visszaszorulás nagyon relatív. De mondhatok magyar példát is: ma reggel láttam a Szonda Ipsos közvélemény-kutatását az egyik baloldali portálon, ami ünnepelt, hogy a Fidesz sok szavazót vesztett. Igen, de még mindig két és félszer annyi szavazója van, mint a szocialista pártnak.Ha már Magyarországot említette: itthon és külföldön sokan aggódnak a magyar demokrácia miatt is.– Magyarországon erősödik az állam és az állam befolyása a gazdaságra. Ez pontosan az, amit Obama is csinál. Érdekes módon a konzervatív, állítólag a demokráciát is veszélyeztető kormány azt teszi, amit az ultraliberális amerikai kormányzat, nem azt, amit a konzervatív német vagy a konzervatív francia kormány. Ideológiailag elég távol vannak egymástól, mégis mind a kettő felismeri, hogy más lett a világ. Szerintem nem sírni kell amiatt, hogy veszélyben a demokrácia, hanem amikor olyan lépéseket tesz valaki, ami nem demokratikus, az ellen föl kell lépni. Ez az a helyzet, amikor szembekerül egymással egy erős állam és egy erős civil társadalom. Mégis azt gondolom, hogy egy kis ország akkor tud sikeres lenni, ha előbb felismeri az új trendeket, mint mások, és beáll ezekbe. Ezt tettük mi is 1988–89-ben. Külföldön el szoktam mondani, hogy Orbán Viktor életfilozófiája és élettapasztalata az, hogy elkezd valamit mondani és csinálni, amit az egész világ ellenez, aztán a történelem folyamán kiderül, hogy igaza van. Ilyen volt a rendszerváltás, a szovjet csapatok kivonulása és a Benes-dekrétumok kérdése. Most is felismert valamit, amit a világ még nem, és azt megpróbálja megvalósítani – egy csomó hibával együtt. Szerintem akkor tesszük a legjobbat az országnak, ha ebben alapvetően támogatjuk a kormányzatot, de egyúttal mindig megmondjuk azt, amikor hülyeséget csinál. A kormánynak pedig meg kell tanulni, hogy odafigyeljen ezekre a baráti megjegyzésekre, és ne ellenséges támadásnak tekintse azokat.

Belföld

Bírói székben a kormány

Nyugodtan mondhatjuk, hogy a kormány hivatalos álláspontját képviselte a törvényjavaslatról szóló parlamenti vitában a Fidesz vezérszónoka, amikor azt állította: „Az MTV-székház 2006. őszi ostroma megrendezett politikai akció volt, hogy leplezze a Gyurcsány-korszak készülődő bukását." Lapunknak több jobboldali politikus nyilatkozott hasonlóan az elmúlt hónapokban, és jelezték, hogy köreikben általánosan elfogadott tézis, miszerint az MTV székházának ostroma és a későbbi utcai randalírozások hátterében titkosszolgálati akciók álltak.

Elvetél a szigorúbb magzatvédelem

1950 és 2006 között összesen mintegy 5400000 abortuszt végeztek Magyarországon. Az új alkotmányban a KDNP kimondaná a fogantatástól számított élet védelmét, azonban a jelenlegi abortuszszabályozás várhatóan ettől sem változik meg. A kereszténydemokraták szerint be kell látni, hogy „a magyar társadalom jelenleg csak azt a védelmet képes nyújtani, amit a hatályos magzatvédelmi törvény rögzít".

Mit főznek ki Matolcsyék?

Bár a várakozásokkal ellentétben sok konkrétumot nem mondott Orbán Viktor a készülő reformcsomagról, mégis ha a pátoszt és a retorikai elemeket lecsupaszítjuk a parlamenti beszédéről, akkor előtűnnek az intézkedések (adósságcsökkentés, hamburgeradó, szigorodó munkaügyi szabályok, munkára való ösztönzés stb.) körvonalai.

Titokban megkezdődtek a reformok

Az elmúlt hónapokban egyértelművé vált, hogy az Orbán-kormány is kénytelen hozzákezdeni költségvetési kiadásainak csökkentéséhez.  A kormányzati kommunikáció igyekszik egyszerre bizalmat építeni a külföldi pénzpiacok szakértői, valamint a hazai közvélemény előtt. A feladvány nem egyszerű: a megszorításokat úgy kell tálalni, hogy azok külföldön hitelesnek látszódjanak, míg a hazai választók lehetőleg ne érezzék meg. A Policy Agenda elemzése az intézkedéssorozat első elemét, a stabilitási tartalék létrehozására vonatkozó döntést és annak politikai, társadalompolitikai hatásait veszi górcső alá.

Mi áll a Fidesz–KDNP-viszály mögött?

Nem politikai újdonság, hanem egyszerűen az emberi természetből következik, ha nézeteltérések vannak párton belül - Semjén Zsolt KDNP-elnök ezzel magyarázta a koalíciós partnerek között kibontakozott egyik korábbi vitát. A múlt hét végi frakcióülésen világossá vált: bár a kereszténydemokraták próbálnak függetlenként megnyilvánulni egy-két dologban, de kitartanak a kormányzó többség mellett.

A hét eseményei

Módosítják a médiatörvénytKét héten belül a parlament elé kerülhet a médiatörvény módosítása, miután a magyar kormány és az Európai Bizottság megállapodott a jogszabály változtatásában. A módosítások a kiegyensúlyozottságot, a származási ország elvét, a lekérhető szolgáltatások és sajtótermékek regisztrációját, valamint a csoportok megsértésével kapcsolatos paragrafusokat érintik.

Hit és értékek

Vértanúk és árulók

Az egyháztörténelem talán máig legnagyobb ellentmondását rejti az a kérdés, amelyet a felekezeti elfogultságoktól mentes törté­nészek vagy egyszerű laikus szemlélők ma is gyakran feltesznek: hogyan válhatott az egykori védettséget élvező zsidó felekezet­ből, a később helyi szinten, majd pedig birodalomszerte szisztematikusan üldözött keresztény egyházból a 4–5. századra hitelvi és/vagy intézményi riválisainak módszeres és könyörtelen üldözőjévé, amely erre a célra éppen annak a birodalomnak az állami gépezetét használta fel, amelynek részéről alig egy századdal korábban még maga is üldöztetést szenvedett el. A virágzó közel-keleti és észak-afrikai közösségek szétverésének következtében a kereszténység központja Rómába került át. A védtelenné vált térség pedig előbb a vandálok, majd a muzulmán seregek támadása nyomán a mai napig kikerült a kereszténység főáramából.

HÁTTÉR

Exkluzív interjú a WikiLeaks korábbi szóvivőjével

Hogyan működtettük a világ legveszélyesebb weboldalát? – erre próbál kielégítő választ adni Daniel Domscheit-Berg a híres-hírhedt leleplező weboldal programozója, ha lehet, még Julian Assange könyvének megjelenése előtt. Saját kötetének címe: WikiLeaks – A leleplezés, amelyben kifejti, hogy szerinte Assange hazudik, féligazságokat mond, amikor pedig ezért kritikát kap, közvetlen munkatársait azonnal a közös projektet elveszejteni kívánó hatalmi ambíciókkal vádolja – panaszolja a Heteknek a Berlinben élő programozó.

Etikára oktatják az üzletembereket

Viszontagságos időkben sokan fordulnak vallási tekintélyekhez tanácsért és vezetésért, akik viszont ritkán hagyják kihasználatlanul a lehetőséget, hogy kommentálják az éppen aktuális „világi” eseményeket – írja a The Economist.

Új paktumpolitika Európában

Mérföldkő lehet az EU életében az euróövezet márciusi első csúcstalálkozója, ahol is Angela Merkel és Nicolas Sarkozy a tagállamok hozzájárulását kérik majd egy „versenyképességi paktumhoz”. Ez a paktum egy olyan nagyszabású alku része, melynek keretében még több anyagi támogatás válik elérhetővé az eurózóna bajba jutott államainak megmentésére.

Volt munka, nincs munka

Hazánkban tíz aktív korú ember közül legfeljebb öt dolgozik. A jelenlegi 55 százalékos aktivitási arányunkkal tavaly az uniós ranglista legaljára kerültünk. A kormányzat gazdaságpolitikája a foglalkozta-tás növelésére fókuszál, munkavállalásra ösztönző intézkedései között szerepelnek egyrészt a „munkahelyteremtő beruházások”, másrészt a munkanélküli-ellátások 100 milliárd forinttal való megkurtítása és a közmunkaprogram átalakítása is.

János vitéz a Gulagon

Részeg szovjet katonák támadtak a lovasberényi református kultúrkörben összesereglett helyiekre búcsúkor, akik Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékát adták elő 1946. június 16-án. A lovasberényi férfiak szembeszálltak és véres verekedésben „legyőzték a ruszkikat”.

Kenyérgondok

A piaci hírek szerint a hazai búza lassan elfogy, és ha importból őrölünk, akkor a mostani 106 forintos liszt ára akár 145 is lehet. A termelők mossák kezüket, ők mindent megtettek – mondják –, a malomipar tehetetlen az energiaárak miatt, a pékek pedig kész tényekkel szembesülnek, sőt, szerintük mindig ők húzzák a rövidebbet. Szakemberek szerint a négyszáz forintos kenyér a hazai élelmiszerár-robbanás nyitányának számít, a sorban hamarosan a baromfi következik.

KÁVÉSZÜNET

Gitár a bőr alatt

Február elején szívinfarktus következtében egy spanyolországi szállodában hunyt el a népszerű gitárvirtuóz, Gary Moore. Az 58 éves rocklegenda barátnőjétől született lánya, Lily még csak most lépett a tinédzserkorba. Az ír származású blues-metal zenész négy évtizedes pályafutása során több slágerlistás szerzeményt is magáénak tudhatott, s ott szerepel a neve a világ legjobb gitárszólóinak 100-as listáján. Moore-t egyaránt példaképei kö­-zött tartják számon a Metallica, az Iron Maiden vagy Ozzy Osbourne gitárosai.

Magunk ellen elkövetett bűnök

Több mint 170 milliárd forintot költünk alkoholra, drogra, dohányzásra és az öngyilkosság legnagyobb rizikófaktorának, a depressziónak a gyógyítására. 240 milliárd forintot fordítunk feleslegesen gyógyszerre, miközben sportra csak 2,2 milliárd jut. Sokan korán távoznak az élők közül, és a kórházak zsúfoltak. Lehet és kell ezen változtatni!

A szíve még tovább focizna

A média, a brazil elnök, a csapat-társak és mindenki a múltját méltatják, viszont Ronaldo 18 év profi futball után a jövőjét tervezi. Hétfőn jelentette be visszavonulását a legendás tehetségű brazil csatár, aki elmondta, hogy „úgy érzem magam, mintha meghaltam volna”. A csatár viszont azt is jelezte, hogy nem marad távol a futball világától. Néhány hónapon belül barátságos mérkőzést szervez, később pedig sportmarketing-ügynökségén keresztül „nem hivatalos nagykövetként” fogja a fiatal tehetségek pályafutását egyengetni a nagy klubok és a világhírnév felé vezető rögös úton.

A számok barátja

Pataki Ferenc hosszú évtizedeken át kápráztatta el közönségét szikrázó tudásával, melyet izgalmasan, humorral ötvözve adott elő. A számok művésze most kilencven éves, de még mindig életvidám, és ma is ugyanolyan gyorsan vág az esze, mint fénykorában, mikor műsorával bejárta a fél világot. A fejszámolás professzo­rá­val a számára oly kedves szülővárosában, Dombó­váron beszélgettünk.
Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!